A tanév rendje 2019/2020-as tanév

A tanév helyi rendje

Az emberi erőforrások minisztere 11/2019. (VII.3.) EMMI rendelete a 2019/2020. tanév rendjéről alapján:

1. A tanítási év, tanítási napok

6.§ (7): A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében, továbbá a 2. § (2) bekezdésében előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

2. § (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2019/2020. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2019. szeptember 2. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2020. június 15. (hétfő). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvan nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvennyolc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában százhetvenkilenc nap a tanítási napok száma.

Nkt. 30.§ (1) bek.: Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Az első félév 2020. január 24-ig tart majd, az iskolák január 31-ig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről.

2. A tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok

Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4. (hétfő).

A téli szünet előtt utoljára 2019. december 20-án (pénteken) kell iskolába menni, az első tanítási nap pedig 2020. január 6-a (hétfő) lesz.

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2020. április 8. (szerda), a szünet utáni első iskolai nap pedig 2020. április 15. (szerda).

Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

A szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A tanítási évben – a  tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő szakiskolában hét munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel

3. A munkaszüneti napok, áthelyezett munkanapok körüli munkarend, hosszú hétvégék

A tanév rendjéről szóló rendelet 6. § (7) bekezdése alapján az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. Ebből következően a vonatkozó NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok az iskolák számára is hivatalos tanítási napnak minősülnek, ez alól sem az ágazati, sem a foglalkoztatási jogszabályok nem adnak felmentést. Helyi döntés alapján lehetőség van e napokon tanítás nélküli munkanap tartására, illetve tanítási szünet elrendelésére.